Tartalomjegyzék
A karfiol magaságyásba is kiválóan termeszthető zöldség, hiszen itt mindent megkap, amire szüksége van: meleget, tápanyagban dús földet, igény szerinti öntözést. A magaságyas termesztés az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ez nem véletlen, hiszen magaságyásban kényelmesebb a kertészkedés és ahol a talaj nem alkalmas a különféle növények termesztésére ott is remek megoldás.
Napjainkra szinte nincs is olyan háztartás, ahol nem termesztenek valamilyen fűszernövényt vagy zöldséget. Míg régen a díszkertek hódítottak, a járvány óta egyre nagyobb jelentősége van a konyhakerteknek. Ahol pedig nincs konyhakert van erkély vagy ablakpárkány. Számos fűszer- és gyógynövény, valamint zöldségfélék is termeszthetők akár cserépben is.
Karfiol magaságyásba: mikor ültessük?
Érdemes tudni, hogy a karfiol magaságyásba ültetve is tökéletes választás. Annál is inkább, mivel így sokkal hamarabb juthatunk a friss zöldséghez, mint a hagyományos szabadföldi termesztéssel. Ugyanis a magaságyás – főleg a kőből készült – sokkal jobban megtartja a hőt. Így például a kora tavaszi időszakban gyorsabban fejlődnek benne a növények.
Magról vetve január végén, február elején lehet elvetni. A palántákat akkor lehet kiültetni, – nagyjából április közepe felé – ha a talaj már legalább 10-12 fokra felmelegedett. A rétegelt magaságyás ezért is jó választás, mivel a bomlási folyamatok miatt hőtermelés is van, azaz a magaságyás talaja melegebb, mint a szabadföld. A karfiol ugyanis kezdetben érzékeny a hidegre, így mindenképpen érdemes megvárni kiültetésével a kései fagyok elmúltát is.
A gyomtalanítás érdekében érdemes mulccsal takarni a talajt. De nemcsak a gyomnövények növekedését gátolhatjuk ezzel meg, hanem a talaj kiszáradását is. Ugyanis a mulcsolás csökkenti a talaj nedvességtartalmának párolgását.
Milyen a jó mulcs?
A talaj takarására tökéletesen alkalmas az aprított fakéreg, faforgács, szalma, széna, de akár a lehullott lomb is megfelelő. A szerves növényi mulcs előnye, hogy korhadása közben javítja a talaj állapotát. Ezen túlmenően pedig a mulcs a termést is megóvja az öntözés során visszafröccsenő sártól, így a zöldségek kevésbé koszolódnak.
Ha rétegeljük a talajt a magaságyásban, akkor az alsó rétegek rendkívül sok vizet tudnak tárolni, illetve a bomlási folyamatnak köszönhetően hő is termelődik.
Karfiol magaságyásban: milyen növényekkel ültessük?
A magaságyásban a karfiol igényeinek megfelelően tudjuk előkészíteni a helyet és mindent szabályozni tudunk a tápanyagellátástól kezdve a védőnövényekig.
A karfiol nem speciális igényű zöldség.A laza szerkezetű,tápanyagban gazdag, középkötött, semleges kémhatású talaj számára a legideálisabb, de bármely talajtípusban megél. Napfényes helyre ültessük, az árnyékos területeken nem fejlődik jól. Vízigényes növény, így szükséges gondoskodni a gyakori öntözéséről. A növekedési szakaszban főleg szükséges a folyamatos vízellátásáról gondoskodni.Enélkül jelentősen elmarad a terméshozama az elvártnál. Azonban arra érdemes figyelni, hogy nagy a helyigénye. Legalább fél méterre egymástól ajánlott ültetni.
A karfiol társnövényei:
A bab, burgonya, cékla, hagyma, fokhagyma, saláta is.
Fűszernövények, virágok közül: a bazsalikom, borsikafű, kakukkfű, kapor, koriander, menta, rozmaring, zsálya.
Azonban ne kerüljön paradicsom, szőlő és ruta mellé!
Magaságyás, de milyen?
Magaságyást készíthetünk saját magunk, de vásárolhatunk készen is. Bár ez utóbbi jóval drágább megoldás.
A magaságyás anyaga lehet:
Fából
Ebben az esetben – akár készen vesszük, akár magunk csináljuk – érdemes arra figyelni, hogy a faanyag le legyen kezelve. Kezelés nélkül ugyanis 2-3 évnél tovább nem fogja bírni az időjárás viszontagságait. Ehhez ajánlott egy kültéri víz-és UV- ellenálló lazúrfestékkel átkenni a deszkákat. A deszkák között is érdemes legalább 1-2 cm hézagot hagyni, hogy a fa nedvességét megakadályozzuk. Szintén ebből a célból ajánlott a magaságyás belső felületét tófóliával beborítani.
Kőből
A magaságyás kőből is készülhet. Ez lehet tégla – új vagy bontott – vagy terméskő, térkő egyaránt. Ezek előnye, hogy jobban megtartja a hőt, így a kora tavaszi és a késő őszi időszakban is segíti a termesztett növények növekedését. Az elhelyezésekor, kialakításakor figyeljünk rá, hogy minden oldalról könnyen megközelíthető legyen és a közepét is kényelmesen elérjük. Magasságát is úgy határozzuk meg, hogy kényelmes legyen.
A magaságyás rétegezése
Hatékonyabban termeszthetjük a zöldségeket a hagyományos szabadföldi termesztésnél, ha nemcsak egyszerűen termőfölddel töltjük meg, hanem rétegezünk. Ugyanis, ha különböző szerves anyagokat rétegezünk el az aljában, akkor azok idővel korhadnak, komposztálódnak, ezáltal hasznos tápanyagokkal látják el a talajban élő mikroorganizmusokat.
A kialakítást követően akár csirkehálót is tehetünk az aljára, ezzel megakadályozzuk a rágcsálók és a vakondok bejutását a magaságyásba.
Rétegezés alulról:
- A legaljára nagyobb méretű kerti hulladékokat, faágakat, gallyakat tegyünk kb. 20 cm vastagon.
- Erre egy réteg földet tegyünk nagyjából 10 cm vastagságban.
- Ezt kövesse zöld, magasabb víztartalmú szerves hulladék – lenyesett fű, levelek, félig érett komposzt stb. – kb. 20 cm vastagon.
- Majd erre szintén 10 cm vastagon föld kerüljön. (Minden réteget alaposan tömörítsünk!)
- Erre termőföld kerüljön, melyet előzőleg alaposan keverjünk el érett, átrostált komposzttal és baromfitrágya- vagy szarvasmarhatrágya granulátummal.
- Ezt a réteget is tömörítsük.
- Végül az utolsó réteg laza, porhanyós, átrostált termőföld és érett komposzt keveréke legyen.
Ezzel a magaságyas termesztéssel szinte bármilyen növény termeszthető. A megfelelő társnövények megválasztásával a károkozók ellen védekezhetünk, a mulcsozással pedig időt takaríthatunk meg, mind az öntözés, mind a gyommentesítés tekintetében.
A karfiol szeretete:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Karfiol
Vissza a kategória cikkeihez